Folyók

 

                                                                                     Folyók




 

A Zambézi folyó és a Viktória - vízesés



A Gambia folyó




A Nowitna folyó




Az Amazonas egyik része




A Nílus




A Nílus deltatorkolata



A Jangce első kanyarulata



A Jangce folyó felülnézetből




A Mississippi folyó

http://www.gyulatelevizio.hu/hirek/6236-apadnak-a-folyok-22-ezer-hektaron-all-a-viz-video.html
 A Fekete és a Fehér Körös apad video


http://koponyeg.hu/hireso/307-titokzatos-vorosse-valt-a-jangce-video-

A vörössé vált Jangce video



Folyó: Két partja által viszonylag keskeny mederben folyó víz; általában magas területeken fakadó forrásból vagy esővizet, gleccser olvadék vizét levezető vízfolyás; vizének szüntelen áramlása alakítja folyamatosan a medrét, amely rendszerint ( a torkolat felé haladva ) egyre szélesedik; a folyó felső-, közép- és alsószakasz jellegű lehet; a felsőszakasz jellegű formájú hordalékot termel és szállít, a beömlő mellékfolyók megnövelik a víztömegét, energiáját, s gyakorta völgyszakaszt vés ki; a középszakasz részen a víz lassabban folyik, nagy kanyarulatokat követ a medre, rendesen csak finom, lebegő hordalékot szállít; az alsószakasz jellegű folyó torkolatához közeledve lerakja hordalékát, széles ártereket, deltákat épít; midez nem jellemző az árapálynak erősen kitett folyókra, amelyeknek tölcsértorkolatuk van. A folyók a táj legfontosabb formálói, medrük nyomvonala gyakran meghatározza a települések, a mezőgazdaság és a kereskedelem szerkezetét is.








                                                                                                                           

Pénteki Földrajz óra

 


         
                                                                         2013.04.26.



Az órát egy topográfiával kezdtük, amin egy vaktérlépen be kellett jelölni Magyarország folyóit + szigeteit.
Bár ez nem jegyre ment, hanem pontra, éreztem, hogy jól fog sikerülni. A következő percekben láthattunk pár prezentációt a tavakból és a folyókból. Még lett volna egy prezentáció, csak arra már sajnos nem jutott idő. Tetszettek az előadások, bár az elsőben nagyon sok volt a szöveg, és inkább le lehetett volna rövidíteni, de szépek voltak a képek. A második előadás meg kell, hogy mondjam sokkal jobban tetszett, kevesebb volt benne a szöveg, és volt benne mozgókép,ami különösen elnyerte a tetszésemet. Remélem, hogy az elmaradt prezentációt megtekintjük kedden. És remélem, hogy még sokan fognak ilyen érdekes előadásokat tartani.


      A mai órán szintén érthető volt minden. Mindent összevetve jó kis lazulós pénteki óra volt.


       

Mai Földrajz óra

                                                                             

                                                                        2013.04.23.





A mai órán beszélgettünk a ciklusokról; a mostaniról, illetve a következőről. Azt terveztük, hogy megtekintünk 3 prezentációt az órán, de sajnos nem készült el egy sem, mert a kijelölt személyek nem készítették el. Megbeszéltük azt is, milyen változások lesznek a pontszerzésben. 3 pontot lehet kapni a keresztrejtvényekre, gondolati térképekre, játékos feladatokra. Többen csodálkoztak, hogy ezentúl csökkennek a ponthatárok. A Tanár úr elmagyarázta, hogy ez így korrekt.
 Új lehetőségként választhatjuk a " hitelt ", ha nem jön össze elég pont a ciklus végéig. Tisztáztuk továbbá, hogy ezentúl a 4 hetes ciklusokból csak 3 hetes lesz. Megmondom őszintén, kicsit sajnálom ezt a változtatást, mert a sok tanulni való mellett kevesebb idő jut ezekre a feladatokra.
Az óra további részében kaptunk egy lapot, amin rajta van Magyarország + a folyói, és pénteken ebből írunk dolgozatot. Örülök, hogy egyelőre  nem jegyet kapunk, hanem pontokat.

Számomra minden érthető volt a mai órán, csak azt sajnálom, hogy elmaradtak a prezentációk. Remélem a következő órán bepótoljuk, mert érdekel.

Mocsarak

                 


                                                                                 Mocsarak

Ozegahara - mocsár Japánban

A Merzse - mocsár







Mocsaras terület






Mocsaras terület a Fertő - Hanság Nemzeti Parkban





Az egreskátai Sós mocsár




Mocsaras rész





A Párizsi - mocsár





Mocsaras rész  Magyarországon




http://www.youtube.com/watch?v=JHMA4ybN3Gk A Merzse - mocsár video



Mocsár: A mocsár állóvíztől teljesen felázott terület, melyet általában sűrű és buja  növényzet, néha  egybefüggő, mozdulatlan víztükör borít. Éles határt vonni a tó és a mocsár közt alig lehet, a tavak szélein gyakoriak a mocsarak,
amelyeknek a kiterjedése a tó vízállásával változik. Hasonlóképpen a szabályozatlan folyók vize is mocsarakat hozhat létre. Leginkább a folyók deltavidékét lepi el a víz, mely sós, ha a tenger dagálya visszaduzzatja és édes, ha csak a folyó árvizéből táplálkozik. Az Alföldön a folyók szabályozása előtt igen nagy területeket borítottak el a mocsarak, melyeket mezőgazdasági célokból, az ökológiai szempontok mellőzésével jórészt lecsapolnak.                                                                                                                                              

 

Tavak

                                                                                   
                                                                                        Tavak

A Plitvicei tó egyik része Horvátországban





A Buhuly tó





A Viktória-tó Ugandában




A Viktória-tó elhelyezkedése





Balatoni naplemente




Vitorlások a Balatonon



A Gyilkos-tó Erdélyben

A Bajkál-tó Oroszországban




http://www.youtube.com/watch?v=X4kq3HDA_Rc  A Gyilkos-tóról video

http://horvatorszag.network.hu/video/nemzeti_parkok/plitvicei_tavak A Plitvicei-tavakról video


 
Tó: A tó szárazfölddel körülvett állóvíz. A tavak többsége édesvizet tartalmaz. Természetes tavak a Föld szinte bármely részén kialakulhatnak, de a legtöbb tó az északi félteke magasabb szélességi körein található. Medencéjük kialakulása alapján elkülöníthető: Kimélyítéses medencéjű, Elgátolásos medencéjű .Szárazfölddel körülvett,vízzel kiötöltt mélyedés,létrejöhet a  kéregmozgások nyomán kialakuló egyenletlen felszín mélyedéseiben,pl.a vetődésekkel felszabdalt tektonikus árkokban, a gleccserek morénái között, a kialudt vulkáni kráterekben, a karsztbarlangok beomlása-felszakadása nyomán keletkezett vagy más eredetű térszíni mélyedésekben.                                                                                                                                                    

Hullámzás,árapály

                                             

                                                                           Hullámzás,árapály  

Hullámok

Hullámzás


                           

Hullámok vetődnek a partra

 





































Árapály-jelenségek
Előtte és utáni képek



http://www.youtube.com/watch?v=-q0VO1Ral-0   Itt egy video az árapály jelenségről.

http://www.youtube.com/watch?v=q4IlKMxy    Hullámzásos képek video formájában



                       Tengerjárás oka: a Hold tömegvonzása. A tengereket a Hold tömegvonzása emeli meg, ha az közelebb kerül a  Földhöz.

Hullámzás: A hullámzás tenger felszínén kialakuló mozgásjelenség, amit a vízfelület felett fújó szelek keltenek. A hullámzás csalóka látvány, mert úgy érzékeljük, mintha a víztömeg előrehaladna. A folyamat során azonban az egyes vízrészecskék fel, le és körbe mozognak, de lényegesen nem mozdulnak odébb. A hullámzást időszakos szelek keltik.                                                                                                                                                                                    


Árapály: Földi értelemben az árapály vagy régies nevén tengerjárás a tenger szintjén periodikus emelkedése (áradat vagy dagály) és süllyedése ( apály ), meleget a Hold és a Nap vonzásának befolyása okoz. A dagály és az apály között átlagosan 6 óra és 12 perc telik el. Egy évben 705 dagály van. Az árapály jelensége a közeli égitestek egymásra gyakorolt tömegvonzása által egymáson létrehozott alakváltozások.                                                                                                                                                                                                                                                            

Az élő bolygó

                                                                     

                                                                          Az élő bolygó

Mindennapi életünkben is találkozunk az óceánok időjárásalakító hatásaival. A film bemutatja,hogy a földtörténet során milyen esetleges volt, hogy éppen milyen jelenség okozza a legnagyobb átalakulásokat. Ez a hatás éppúgy vonatkozik az élettelen világra, mint az élőlényekére. A lejátszódó folyamatok a Föld egészére kihatnak. Például a sztrombolitok (ősbaktériumok) által termelődő oxigén a Föld lehűléséhez és eljegesedéséhez vezetett évekkel ezelőtt. Az oxigén nem tudott úgy felmelegedni,mint a metán, így a folyamat eredményeként a Föld hólabdavá alakult. Hatalmas változásokat okozott az is, amikor az egybefüggő óceáni áramlások útját a panamai szárazföld kialakulása megváltoztatta. Ennek következtében a Golf-áramlás fölmelegíti az északi szárazföldek időjárását. Anglia partjain pálmafák nőhetnek. Mindig más és más jelenség hatása erősödik föl, megváltoztatva ezzel a Föld geológiáját,élőlényeinek sorsát. (Albedó növekedés, termohalin cirkuláció stb.)