Vetődéses hegységek                      
 



Skandináv-hg (Norvégia)
 





           


Pennine-hg (Anglia középső részén)

                                                                                   Gyűrthegységek

Alpok

 




Andok

                                                                               

                                                                                                                           Kárpátok
 Himalája

Házi feladat

                                                                                 Földrengések
 



- Az elmúlt évszázadban több mint 1 millióan veszítették életüket,
- a Földkérget tektonikus lemezek alkotják,
- a tektonikus lemezek az alatta lévő földköpenyen fekszenek,
- 5cm-t tolódnak évente,
-minél hosszabb a vető annál nagyobb a földrengés,
- földrengéses helyre épült: Los Angeles,Tokió, Mexikóváros,
- 1976 Tansangi földrengés, Richter-skála szerint elérte a 8-as fokozatot,
- 1960-as rengés: Chilei partok: 200 ember halt meg, Richter skála:9,5-ös fokozat,
- elfolyósodás: azokra a területekre jellemző,amely homokos vagy laza,
- két nagy lemez találkozik: Szent András vető,
- Szent András vető teljes hossza: 1300 km,
- Minden épület más frekvencián rezeg.
                                                                          Cunami/Szökőár
- Cunami: 800 km-t is megtehet óránként,
- Leggyakrabban szökőárak a Tűz-gyűrű övben fordulnak elő.

Vulkán kitörés

http://www.youtube.com/watch?v=R0Zbj7S22zs&feature=related

STROMBOLI KIALAKULÁSA, MŰKÖDÉSÉNEK JELLEGZETESSÉGEI 

Áttekintés a Lipari-szigetek létrejöttéről 
A hét szigetből álló Lipari (Eoli) – szigetív egy hatalmas, javarészt a tenger alatt fekvő vulkánegyüttes felszín fölé emelkedő része. Körülbelül 200 km-es hosszával egy ívet formáz, melynek konkáv oldala a Tirrén-tenger közepe felé mutat.
A kitöréssel keletkezett szigetek az elmúlt egymillió évben keletkeztek, a tenger alatti részek ennél idősebbek.
Lipari szigetén 729-ben volt az utolsó kitörés, Vulcanón 1888 és 1890 között, a Stromboli ugyanakkor szünet nélkül működött az elmúlt 2000 évben. Stromboli szigete csupán kis része a nagyjából kúp alakú óriási vulkánnak. Kettős csúcsa valójában két koncentrikusan elhelyezkedő, sarló alakú kiemelkedés, amelyek közül az i Vancori nevű külső tetőpont a magasabb. A jelenleg is aktív kráterek felett a Pizzo sopra la Fossa  nevű, szomszédjánál 8 méterrel alacsonyabb csúcs őrködik. Az ilyen jellegű vulkáni tevékenység a szubdukciós (alábukási) zónára jellemző, azokra a területekre, ahol az óceáni kőzetlemez a kontinentális lemez alá bukik, a felemelkedő magma pedig szigetíveket (mint pl. Japán és Indonézia) vagy az Andokhoz hasonló vulkános hegyláncokat hoz létre, a deformálódó rétegek mentén pedig folyamatosan földrengések észlelhetők.
A Stromboli története

Stromboli geológiai történetét rekonstruálva az alábbi szakaszokra tagolódik a sziget története a keletkezés ideje szerint. Ezek egyben a sziget különböző részei is: Strombolicchio: ~ 200 000 éve Paleostromboli: 100 000–35 000 Scori: ~ 35 000 éve Vancori: 25 000–13 000 éve Neostromboli: 13 000–5 000 éve Jelenkori Stromboli+ Sciara: 5 000 évvel ezelőttől napjainkig.
A vulkán növekedését nagyszámú földcsuszamlás, továbbá csúcs- és lejtőomlások kísérték, melyek nagy mélyedéseket hoztak létre. Ezek közül legjelentősebb a Sciara del Fuoco. 

A Sciara del Fuoco („Tüzes lejtő” vagy „Tűz útja”) 

A Sciara del Fuoco hatalmas, patkó alakú mélyedése 5000 évvel ezelőtt jött létre, amikor a Stromboli kúpjának észak-nyugati lejtője leomlott.  A Sciara del Fuoco keletkezése az utolsó volt azoknak a lejtőomlásoknak a sorában, melyek a A legutóbbi részleges lejtőomlás 2002 decemberében történt és 11 méteres cunami-hullámokat okozott.
. 
Vulkáni kitörések előrejelzése 

A kitörések előrejelzése, magyarán annak előzetes becslése a vulkanológiai kutatás egyik fő célja.
Sokkal nehezebb megjósolni egy erőteljes robbanás bekövetkeztét olyan, állandóan működő vulkán esetében, mint a Stromboli, ahol a magma eleve magasan van a kürtőben, a felszín közelében.
A leghevesebb kitöréseket, melyek veszélyt jelenthetnek a turistákra is, általában a gáznyomás növekedése előzi meg a lávacsatorna felső szakaszában. Ezt a nyomásnövekedést azonban nehéz észlelni. A probléma jelenleg is tanulmányozás alatt áll: szeizmográfok, dőlésmérők és a felszín elmozdulásait monitorozó műholdas helymeghatározó rendszerek kerültek felállításra a Strombolin.
2003. óta differenciális radar interferometria segítségével folyamatosan nyomon követik a Sciara del Fuoco lejtőmozgását. Ez vészjelző-rendszerként is szolgál a veszélyes cunamikat is okozni képes lejtőomlások előrejelzésében. 

A Stromboli működése 

A vulkán szokásos működése, mely olyan jellegzetes, hogy a nemzetközi szakirodalom Stromboli-típusú kitörésként ismeri, folyamatos gázkibocsátásból és gyakori robbanásokból áll, mely utóbbiak forró gázfröccsöket, izzó lávát és a kürtő falából kiszakított szilárd kőzetdarabokat lőnek magasan a levegőbe.
Az ilyen jellegű működés (mint ahogy azt Arisztotelésztől tudjuk) többé-kevésbe azonos módon legalább 2000 éve zajlik. A Stromboli távolról is jól látható fényű kitöréseinek köszönhetően érdemelte ki már az ókortól kezdve a Földközi-tenger világítótornya elnevezést.
A robbanások a kráter területén fekvő kürtőkben mennek végbe. A csúcsrégió alakját gyakran átalakították a gyakori omlások, kürtő áthelyeződések és heves robbanások.

A Stromboli-típusú működés 
Azonos típusú működés évezredeken keresztül történő fenntartásához az kell, hogy a vulkánt tápláló magmaoszlop felsőbb része gyakori friss utánpótlást kapjon a nagy magmakamrából (konvekció útján) feláramló magas hőmérsékletű, gázban gazdag magmából, mely helyet cserél a lehűlt, sűrűbb, gázaitól megszabadult magmával. A Stromboliból kilőtt lávafoszlányok tanulmányozása igazolta, hogy a lávacsatorna felső része csakugyan sűrű és gázszegény magmával van tele.
Az ilyen állapotú magma egyfelől hajlamos lesüllyedni a mélyből feláramló forróbb és gázban gazdagabb magma helyére, így állandóan megújítva a rendszert. Másfelől viszont megakadályozza a magmából felszabaduló gázok távozását, ez a gáz így addig gyűlik a felső gázszegény és viszkózus magmaréteg alatt, míg el nem éri azt a nyomást, ami kitöréshez vezet.